Bunyevácok

 A bunyevácok horvát népcsoport , Magyarországon elsősorban Baja  környékén élnek jelentősebb számban. 

Magyarországon, amelyek bunyevác hagyományokkal rendelkeznek: Csávoly,Felsőszentiván, Bácsalmás, Csikéria, Bácsbokod, Mátételke, Vaskút. Ezeken a településeken a kifejezetten bunyevácként nyilatkozók száma nem éri el a 70-et.

 A legtöbb szokásuk - kis eltéréssel - a gör. kel. szerbekével egyezik. Ilyenek: a husvéti nagymérvü locsolás, a festett tojások ajándékozásának szokása, a pünkösdi «kralyicák» menete szerelmi, hősi v. mitikus dalok éneklése közben, az Urnapján v. Péter-Pálkor tartott leányvásár, a karácsonyi «polozsáj», a «kolo», a «prélo» (fonóka) mulatsága, s a fiatalságnak néhol s néha erkölcstelen mulatozást is megengedő s ezért eltiltott «diván», stb. A férfiak egyszerü, most már többnyire magyaros szabásu, sötétkék kelméjü ruhát vagy igen széles, hófehér gatyát és inget, a legények, selyem- v. bársonymellényt, továbbá kerek kalapot, s ha lehet, csizmát hordanak; de a leányok valóban pazar fényt üznek az öltözködésben. A finom, aranyprémes, ezüstkapcsos mellényke által leszorított karcsu testüket a sok széles szoknya még jobban szembe tünteti. A bunyevác bútorzata szerény. A szép rózsás ládák, padok, székek és asztalok, de még magasra vetett ágyak sem hiányoznak, csakhogy nem igen alszanak ezekben, hanem padkán, kis-ágyon, vagy künn valahol. Foglalkozására nézve a bunyevácok földmivelők. Állattenyésztők is, de kisebb mértékben. Kereskedéssel csak újabban foglalkoznak. A nők kézi munkáikban nagy ügyességet tanusítanak. 

 

                                                               Bunyevác népviselet

 

                

                                                

 

                                                                Kultúra

 

 Bácskában, a bunyevác lakta vidékeken ezeket a táncokat ismerik: keleruj, tandrcsak, rokoko, legénykóló vagy logovác és a nagy bunyeváckóló. Ezekre a táncokra az a jellemző, hogy aprózó mozdulatokkal táncolják őket. A tánclépések térdből indulnak, míg a felsőtest szinte nyugalomban van. A férfiak úgy a kólóban, mint a páros táncok alkalmával, különböző díszítő, bokázó, cifrázó lépéseket alkalmaznak, melyekkel különféle ritmikus csattogó, cuppogó, dobbantó hanghatásokat idéznek elő.

            A nagy bunyeváckóló a legkedveltebb bunyevác tánc. Félkörben vagy körben állva férfiak és nők vegyesen táncolják.

 

 

                   

 

 

                   

                   

                                             

                                              

                                               

                                         

                                Tambura 

Kereső

 

 

 

 

Belépés
0.016 mp