Digian

Abraham Lincoln szelleme

Lincoln szelleméről először az 1924-ben megválasztott elnök,
Calvin Coolidge felesége, Grace tett említést.
Mrs. Coolidge többször látta Lincoln magas és ösztövér alakját,
amint az Ovális Terem ablakából néz ki, olyan testtartásban,
mely mélyen gondolkodó államférfira jellemző.

Lincoln szellemjelenését gyakran látták Franklin Delano Roosevelt elnöksége folyamán. Wilhelmina holland királynő látogatást tett a Fehér Házban Roosevelt elnöksége alatt, és nagyon megdöbbent, mikor kopogást hallott hálószobája ajtaján, és Lincoln fantomalakját
pillantotta meg a küszöbön állva, jellegzetes kürtőkalapjában.

A királynőt roppantul meghökkentette, hogy mikor Roosevelt elnöknek és másoknak másnap reggel említést tett az élményről,
azok nem látszottak túlságosan meglepettnek.
A jelenséget egyszerűen azzal magyarázták, hogy a királynő Lincoln hálószobájában aludt.

Harry Truman elnök idejében a hírek szerint Lincoln szelleme már nem kóborolt a Fehér Ház folyosóin, feltehetően azért mert a fehér Házat nagyobb javításoknak vetették alá.

Egyes szellem-szakértők azon a véleményen vannak,
hogy a szellemek nem szeretik azoknak a helyeknek az átépítését
vagy megváltoztatását, ahol kísérteni szoktak, esetleg az ilyen változtatások egyenesen lehetetlenné teszik számukra, hogy megjelenjenek.

Abraham Lincoln álma

Lincoln volt az első amerikai elnök, aki gyilkosság áldozata lett.
1865 április 14-ének éjjelén egy színházban John Wilkes Booth lőtte fejbe, és másnap meghalt. Sokan úgy gondolták, hogy
Abraham Lincoln maga is médium volt, és több álmában előre látta saját halálát.

A feljegyzések szerint Lincoln egyszer kijelentette, hogy koporsóban fekve látta önmagát, és amikor megkérdezte, hogy mi történt vele, közölték, hogy egy orgyilkos megölte.
A gyilkosság előtti éjjel Lincoln azt álmodta, hogy egy vitorlás hajón tartózkodott, mely valami távoli, ismeretlen hely felé tartott.

Lincoln halála után W.H.Crooks,a testőre azt állította, hogy az elnöknek meggyilkolása előtt három éjszakán figyelmeztető álmai voltak. Felmerül a kérdés, miért ragaszkodott hozzá Lincoln,
hogy a szóban forgó éjszakán színházba menjen.

Erre a kérdésre senki sem tud biztosat válaszolni. Feltehetőleg kételkedett benne, hogy az álmok előre jelezhetik a végzetes jövőt, vagy nem hitte, hogy az ember el tud menekülni a sorsa elől.

A kísértetvonat

Abrahan Lincoln elnököt John Wilkes Booth lőtte agyon
1865-ben, egy washingtoni színházban. Koporsóját speciális
gyászvonaton szállították, amely útközben minden állomáson
nyolc percre megállt, s így az emberek leróhatták utolsó
kegyeletüket.

Nem sokkal a temetés után egy fantomvonatról érkeztek
jelentések. A vonatot fekete drapéria borította, és az elnök
koporsóját szállította.

Az egyik kocsin egy csontvázakból álló zenekar utazott.
Ahogy a kísérteties vonat végighaladt a korábbi temetési
útvonalon, az órák megálltak. Pontosan nyolc percre.

Jay Wouk esete

Egy amerikai pszichiáter meséli:
Jay Wouk, az Egyesült Államok egyik leghíresebb ügyvédje
kopogtatott be hozzám.

Elpanaszolta, hogy elviselhetetlen fejfájás gyötri, és mivel
többektől hallott már eredményes hipnotikus gyógymódomról,
hozzám jött bajával.

A hatodik kezelés alkalmával kezdtek megszűnni a fájdalmai, ugyanakkor furcsa kísérőjelenségekre lettem figyelmes.
Ahogy egyre inkább visszavezettem az időben egyre gyakrabban beszélt önmagáról, mint Horst Wesen nevű német vándorszínészről,
aki 1582 október 6-án halt meg, negyven éves korában és Köln közelében, Tharden falu temetőjében van eltemetve.

Hipnózisa alatt kitűnően beszélt németül, és szakértők szerint olyan nyelvjárással amelyet abban az időben beszéltek.
Elutaztunk Köln-be, megpróbáltuk megkeresni Tharden községet.
A kis falunak ma Tard a neve és temetőjében nem találtunk
Horst Wesen feliratú sírkövet.

Wouk hipnotikus álmában levezetett a falu futballpályájára,
és közölte, ezen a helyen volt Tharden temetője a XVI.században.
Sok pénzt ajánlott fel a községi előljáróságnak, amely végül is engedélyezte az ásatást.

Elsőnek egy kis templom romjai kerültek elő, majd a templom körül
a temető is. Megtaláltuk Horst Wesen sírját, de sírkövön
1582 október 15-e volt feltüntetve Wouk határozottan állította, hogy
október 6-án akasztották fel.

Ismét hipnotizáltam.
Álmában különös történetet mondott el színészsorsáról.
1582 október 4-én Köln-ben meggyilkolták és kirabolták a város leggazdagabb pénzváltóját, Trummen bankárt.

Mindeni tudta, hogy a tettes a rendőrség parancsnoka
Dimnitz kapitány volt, de senki sem mert szólni, az emberek
rettegtek a nagyhatalmú rendőrfőnöktől. Dimnitz elfogatta
Wesent, mivel úgy gondolta, hogy a bolondos vándorszínészt úgysem védi senki, őt vádolta a gyilkossággal.

Wesen szenvedélyesen védekezett és közölte, hogy a gyilkosság időpontjában Köln-től 300 km-re a szeretőjénél tartózkodott.
A bíróság amely Dimnitz befolyása alatt állt, 1582 október 5-én olyan döntést hozott, amely szerint, ha Wesen két napon belül bebizonyítja, hogy a rablógyilkosság idején a szeretőjénél tartózkodott akkor felmentik, de ha nem akkor felakasztják.

A színész barátai elindultak lóháton, hogy megkíséreljék a
lehetetlent és elhozzák a koronatanút. Nem sokkal éjfél után
katonák jöttek érte és kivezették a börtönudvarra ahol az akasztófa állt. Az ügyész közölte, hogy miután tíz nap elteltével sem tudta ártatlanságát bizonyítani az ítéletet végrehajtják.

Még mielőtt megszólalhatott volna megragadták, és felakasztották. Holttestét kiadták a barátainak, akik kétnapos gyötrelmes utazás során elhozták magukkal a koronatanút Wesen szeretőjét.

1582 október 5-én éjfélkor hajtották végre ugyanis XIII. Gergely pápa naptármódosító reformját, amelynek következtében
1582 október 5-én éjfélkor egy pillanat alatt 1582 október 16-a lett.

Barátai először egy névtelen sírba temették, és csak
Dimnitz halála után helyezték az általunk felfedezett sírba.

Így Wouk helyesen emlékezett 1582 október 6-ára
mint erőszakos halálának pontos dátumára.